Kezdőoldal

Az utolsó selejtezőnap következik, most minden eldől (kivéve, ha még később játszanak le pár meccset a híres ötödik fordulóból…). A múlt héten jobban sikerült a tippelés, az Ottlik-csoportban például a hat meccsből sikerült három telitalálatot elérnünk! Irány a lottózó, ott is összejöhet így egy ötös hármas.   

Nem volt nagy meglepetés a négyes döntő mezőnye, az évek óta egymással versengő három csapat (Dumbovich, Galim, Gamax) mellé most az „öregfiúk” kerültek be. Sajnos a vidékiek most sem tudtak beleszólni a versenybe – a megfelelő erősségű ellenfelekkel való rendszeres játék hiánya nagyon érződik a teljesítményükön.    

1937 júniusában Budapest rendezte az első bridzsvilágbajnokságot. A Bridzsélet a nagy jelentőségű esemény 75 éves évfordulója alkalmából korabeli újságcikkek alapján feleleveníti a Vigadóban megrendezett versenyt és annak előkészületeit: izguljuk végig együtt a világbajnokságot! Mostantól folyamatosan helyzetjelentést adunk, aztán a vb-ről „kiküldött tudósítónk” számol majd be illő részletességgel. Kezdésként lássuk, hogy álltunk 1937 februárjában!

Immár a második selejtezőnapot próbáljuk megtippelni (gyengébbek kedvéért: ezek nem a hivatalos eredmények…). Múlt heti dörzsölésünk néhol túl sok áramot termelt (kiütötte a biztosítékot), de ez nem veszi el kedvünket! Helyenként mellélőttünk, de hát a gömbnek is lehet idény eleji formája. Azt sajnos mi sem látjuk, hogy ki mikor játssza a ráadást, ezért erre nem is merünk tippelni.  

A feljutó helyek kiélezett küzdelemben találtak gazdára, a 4–8. helyezettek között nagyon szoros volt az állás, néhol csak a század százalékok döntöttek. Nagy meglepetésről mégsem tudok beszámolni, mert a legmagasabb osztályban való szereplés jogát elnyert hat párból öt már a hatodik fordulót követően is elfoglalta a feljutó helyek valamelyikét.    

Kezdődik a Magyar Kupa, így hát újra elővettem Gömbömet, hogy megmutassa a mérkőzések eredményeit. Mivel minden jósnak, így nekem is magam felé hajlana a kezem, ezért a keddi meccseket az Ifjú Tanonc tippeli, ezzel egyben le is véve némi terhet elfoglalt vállaimról (másodállásban Atlaszként, ugye…). Figyelem, minden mérkőzésre jóslunk!   

Az OCSB-döntőn találtam egy partit, amit kicsit módosítva ugyan, de szeretnék elmesélni. A szöveg a lejátszóban olvasható el, a NEXT gombot kell megnyomni a léptetéshez. A GIB-et fogjuk használni a cikk végén, de a feladvány miatt elsőre érdemes úgy elolvasni, hogy nem veszünk igénybe segítséget.  

Véget ért a szűrök és bukások utáni hajsza. Különösebb meglepetés nem született, a mezőny élén és a végén is „esélyes” párok végeztek. A győztes pár, Szilágyi László és Zöld Ferenc a 6. fordulóban élre állt, a 7.-ben elhúzott a mezőnytől, az utolsó menetben pedig biztosan tartotta előnyét Homonnay Géza és Winkler Gábor előtt. Dicséretes a harmadik helyezettek, Gellér János és Csépán Gábor eredménye.

Budapesten tartotta éves találkozóját az Európai Bridzs Liga. A Flamenco Szállóban a kontinens hivatalossága nagy számban képviselte magát. Én az utolsó pillanatban szereztem tudomást róla, arra volt csak időm, hogy meghallgassam a lengyel és az észt szövetség elnökének beszámolóját országuk bridzséletéről. Majd belehallgattam a Németországot képviselő Harsányi József előadásába a zsűriképzésről.

A tizenkilencedik század hetvenes éveiben épült a neoreneszánsz stílusú Erzsébet téri kioszk, Hauszmann Alajos tervezte. Kezdetben kávéház és tejcsarnok élte békés polgári életét a gyönyörű épületben. A huszadik század elején a „főbérlő” a Nemzeti Szalon lett. Festők, szobrászok eladandó tárgyainak kiállításait rendezték az épületben. Ekkor jelentős építészeti átalakítások is történtek. A főbejárat eddig a térre nyílt, ezután a Bécsi utcára nézett. Építészetileg ritka megoldás született: az új utcai rész a kor szellemének megfelelően a szecesszió jegyeit viselte. A Janus-arcú épületben a harmincas években a bridzs művészei is otthonra leltek.